Üdvözöllek Kedves Olvasó!
Történetem egy érvénytelen deviza alapú kölcsönszerződésről szól, és arról, hogy a közjegyző asszony milyen módon foglalta hamis közjegyzői okiratba ezt a nem létező szerződést, és hányszor használta fel ellenem, utoljára 2019. június 9-én!
Az összes írásomat, beadványaimat megtalálod az oroszera.blogspot.com oldalamon, illetve további elmélkedéseimet pedig az Oroszera-2022 | Facebook oldalamon!
7 éve pereskedem a fenti témában, nem sok minden történt ez idő alatt, gondoltam, kicsit felpörgetem az eseményeket, így beadtam a Legfőbb Ügyész Úrnak egy aprólékosan kidolgozott, minden részletre kiterjedő, jogszabályokkal és tényekkel alátámasztott feljelentést, befogadták, a nyomozás elindult!
Az V. kerületi Rendőrkapitányság folytatta le a vizsgálatot, és megállapításra került, hogy a dr. Bxxxxxx Exxxxx közjegyző asszony által kiállított XXXX/XXXX. számú közjegyzői okirat esetében bűncselekmény történt, bár az elévült, de ugye a jogellenes cselekedettel okozott anyagi kár soha nem évül el, ezért kártérítési igénnyel élhetek, amivel természetesen élni is fogok, sőt mi több már éltem is.
2022.03.03-án e-mailen beküldtem a Fővárosi Törvényszék elnökének egy büntetőeljáráshoz kapcsolódó sérelemdíj megtérítése iránti kérelmet, amelyet teljes terjedelmében el tudtok olvasni az oroszera.blogspot.com oldalamon, persze csak anonimizált formában (ahogy a GDPR megengedi).
Most csak egy részletet szeretnék kiemelni az egész keresetemből, méghozzá a hamis közjegyzői okirat kórtörténetét, tehát akkor következzék a keresetem 3.) pontjának egy pár gondolata:
3) A hamis közjegyzői okirat rövid kórtörténete, azaz felhasználási útvonala, meg ilyesmi ...
2005. szeptember 13. 13:00 óra
Megjelentünk a ZEE Capital Zrt. (korábban Zürich Capital Rt.) 1051 Budapest, Hercegprímás utca 12. szám alatti fiókjában, hogy a kölcsönszerződést (magánokiratot) aláírjuk. Itt minket a közjegyző asszony fogadott, akkor találkoztunk vele először és utoljára, tehát ő fogadott, és ő bonyolította le a kölcsönszerződés aláírását is.
Amely úgy zajlott, hogy a kölcsönszerződés 6 példányát kiosztotta, és megkért minket, olvassuk el (... fel nem olvasta), és ha valamit nem értünk, kérdezzük meg. Már itt két igen fontos információ van a kezünkben, az egyik, hogy a közjegyző asszony bonyolította a kölcsönszerződés aláírását, amihez az égegyvilágon semmi köze nem lett volna, még a pénzintézet irodájában sem lehetett volna ott akkor. A másik, hogy 6 példányban kaptuk meg a kölcsönszerződést. Ez azért igen fontos, mert a szerződésből annyi példányt kell nyomtatni, ahányan érintettek az ügyben, ugyanis mindenkinek kell kapnia egy eredeti és mindenki által aláírt (ilyenkor kettő tanú aláírásának is kell szerepelnie a szerződésen, ... szólok ismételten, ha nincs, akkor érvénytelen) példányt, a közjegyzői okiratból csak egyet nyomtatnak, és csak egyet írnak alá, tehát egy eredeti példány készül, amiről hitelesített kiadmány viszont bármennyi kiadható.
... persze "külön" pénzért, mert amikor rájöttem, hogy nekünk nemhogy szerződésünk nincs, de közjegyzői okirattal sem rendelkezünk, ... egyáltalán arról sem volt fogalmam, mert hát honnan is lett volna, hogy készült olyan, ... szóval, amikor a közjegyző asszonytól kértem egy másolati példányt, legalább ötünknek legyen egy, azt mondta, rendben, 600 magyar forint oldala. Ugye, az ember ilyenkor oszt meg szoroz, pontosabban csak szoroz, ... és akkor az annyit tesz, hogy a 16 oldalas okirat 9.600 magyar forintba fog még nekem kerülni. Mindez történt Kr. után 2012-ben!
... persze, nem volt pénzem kifizetni, és ezt az igen tisztelt közjegyző asszonyunk is - aki egy igen-igen okos, és kiemelten magas intelligenciával rendelkező közjegyző asszony, ... ha csak erről az oldaláról nézném őt, akár egy méltó ellenfél is lehetett volna belőle, ... de nem lett! - éppen ugyan olyan jól tudta, ... mert hát, hogy is lett volna, amikor az életünk fenntartására sem volt elég!
Tehát, az már bizonyos, hogy akkor és ott mi a kölcsönszerződést írtuk alá. DE! ugye nem kaptuk meg, mert a pénzintézet részéről az aláíró, Kxxxxx Pxxxx Sxxxxx, nem volt ott, és mondták, majd postán kiküldik. Mint ahogy maguknak nem küldték ki, éppen úgy nekünk sem. Megpróbálom rekonstruálni az akkor történteket, amely szerintem valahogy úgy zajlott tovább, hogy a közjegyző asszony eltulajdonította az egyik szerződésnek az utolsó oldalát, ahol az aláírásunk szerepelt, azt aláíratta még a pénzintézet felelős vezetőjével, majd ő maga is aláírta. Aztán szép csendben fogta és hazavitte az ő kis közjegyzői irodájába, ahol is felhasználta a közjegyzői okiratához, ezzel bebiztosítva magának, hogy az okirat végén egyáltalán legyen aláírás, és azok a mi aláírásaink legyenek. Gondolom, a szerződés példányai megsemmisítésre kerültek. Nem részletezném, hiszen esetemben már nemigazán fontos momentum, hogy hány törvényi rendelkezést is hágott át a közjegyző asszony, itt már max. csak az lehetne kérdés vagy talán, mint érdekesség, hogy egyáltalán - persze csak az ügyem fényében - maradt-e a törvénykönyvnek olyan pontja, amit nem szegett meg!?
Az esetlegesen felmerülhet valakinek a fejében, mint kérdés, hogy az miért nem tűnt fel nekünk akkor és ott, hogy a kölcsönszerződések esetében az üresen hagyott sorok nincsenek kitöltve szaggatott vonallal, mint a közjegyzői okiratnál, ... hát igen, csak akkor még fogalmam nem volt a szaggatott vonalak ilyetén módon történő alkalmazásáról és azok életmentő funkciójáról, mint ahogy fogat sem tudtam húzni (... mondjuk, azt most sem tudok). A szerződés, amit elénk tettek, egy kölcsönszerződésnek álcázott közjegyzői okirat volt, és mindenhol vonalazva voltak az üres sorok, de az első oldala át volt nevesítve kölcsönszerződéssé.
Ki volt ez találva és már jó előre. Így utólag látom, hogy majd minden eshetőségre volt forgatókönyv, mit és hogy lehet kiforgatni, kijátszani az adós hátrányára és menteni, ami menthető - persze kizárólag csak - a maguk javára. Az értelmi szerzőjének egy igen furmányos személynek, személyiségnek kellett lennie (... és az is volt), aki mind a pénzpiaci, mind a jogi területen nagyon nagy rálátással és tudással rendelkezett. A kivitelezésben azért akadtak problémák, ez volt - úgymond - az én szerencsém, mert a kisegítő személyzet rengeteg logikátlan dolgot követett el, - értem ez alatt a Morgan Zrt-ét, a Gödöllői Járásbíróságot, a Schadl-Baranyai és Társa Végrehajtó Irodát, a Budapest Környéki Törvényszéket, az Egri Járásbíróságot, Egerben Sxxx Csxxx önálló bírósági végrehajtót, a kisebb kaliberű besegítőket már meg sem említem -, ... és ezeken a nyomvonalakon haladva tudtam egyre előrébb és előrébb jutni a saját munkámban.
Azért rengeteg agyzsibbasztó végzésen kellett magam átrágni, hogy az ő agyukkal tudjak gondolkodni. ... de már a zsigereimben érzem, hogy egy adott végzés esetében mire is megy ki a játék.
... persze a kölcsönszerződés soha nem került elő, a mai napig is csak, mint hivatkozás kering a köztudatban, és jogrendszerünkben ez épp elég bizonyító erővel rendelkező valami, amit a törvény nevében ellenem fel - illetve ki lehet használni.
Tehát, nem tudom elégszer hangsúlyozni, hogy végre már a közhivatali szerv képviselői is megértsék azt, hogy az alperes, a MORGAN Hitel és Faktor Zrt. egy nem létező, bemutatni nem tudó szerződésre való hivatkozással, illetve egy hamis közjegyzői okirat felhasználásával több mint 12 millió forintot vett el tőlem úgy, (... és még mennyit vett volna el, ha nem lépek közbe ...?), hogy 2005-ben a refinanszírozó CIB Bank csak 2.094.573 Ft-ot utalt nekem.
Ráadásul 2018-ban igazoltam a Budapest Környéki Törvényszék előtt a végrehajtási kifogásomban, hogy nem hogy tartozom, de túlfizetésem van az alperes nyilvántartásához képest is, erre 2019. május 07-én jöttek hozzám a Schadl-Baranyai és Társa Végrehajtó Irodától a nagytarcsai lakásomra foglalni a hamis közjegyzői okiratra, illetve a nem létező, csak a köztudatban leledző kölcsönszerződésre való hivatkozással, majd 2019. június 09-én ugyanezen procedúra folyományaként a Schadl-Baranyai és Társa Végrehajtó Iroda zárolta a számlámat is. DÖBBENET!
A Gödöllői Járásbíróság meg 7 éve csak pislog, amikor szembe jön vele a folyosón a végrehajtási ügyem, ... hasonló mértékben járul az ügy megoldásához a Budapest Környéki Törvényszék, ők még a sajnálatukat is kifejezték, amivel aztán tényleg nagyon sokra vagyok képes hivatott menni!
Azért egy kölcsön felvételéhez nem gondoltam, főleg 16 évvel ezelőtt, hogy jogi és hitelezési tanulmányokat kelljen folytatnom, mint ahogy egy sérvműtét előtt sem gondolnám elvégezni az orvosi egyetemet. Az ember lányának, ha a pénzügyi tanácsadókban nem is annyira, de egy közjegyzőben azért akkor még volt bizodalma, mert a közjegyzőknek még volt becsületük. Kérem szépen, a jelen eset ékes példája annak, hogy lehet eljátszani a közbizalmat!
... haladjunk tovább a következő időpontra, amely ...
2005. szeptember 21.
A közjegyző asszony levele a vételi jog bejegyzéséhez 2005.09.21-én érkezett az Egri Körzeti Földhivatalba. A levélben (szám nélküli) szerződésre hivatkozva kéri bejegyezni a Zürich Capital Rt. részére a vételi jogot, de a mellékletben közjegyzői okirat hiteles kiadmánya szerepel, az is szám nélkül. A vételi jog bejegyző határozat száma: XXXXX/XXXX.XX.XX.
2005. szeptember 26.
Az Egri Földhivatal felszólítására dr. Bxxxxxx Exxxxx közjegyző tanúsítványa az érkeztető bélyegző szerint 2005.09.26-án érkezett az Egri Körzeti Földhivatalba. „Alulírott közjegyző tanúsítom, hogy ez az idefűzött – a Zürich Capital Rt. részére kiadott – hiteles kiadmány mindenben szó szerint megegyezik a hivatali őrizetemben álló, azonos terjedelmű, eredeti közjegyzői okirattal. Dátum: Budapest, 2005. szeptember 13.”
A vételi jog bejegyzésének ügyirata egy „sk” aláírású XXXX/XXXX. számú közjegyzői okirat, amely az 1997. CXLI. sz. Ingatlan nyilvántartási törvénynek sem felel meg. Az Inytv. 32. §. (2) bekezdés g.) pontja szerint a bejegyzés alapjául olyan okirat szolgálhat, amely „a meghatalmazottaknak és a feleknek az okirat alapján nyilvánvalóan azonosítható aláírását tartalmazza”.
2011. június 20.
A ZEE Capital Zrt. "f.a." (korábbi nevén Zürich Capital Pénzügyi Szolgáltató Rt.) 2011. június 20-án a XX/XXXX/XXXX. sz. kölcsönszerződés értelmében a követelést a MORGAN Hitel és Faktor Pénzügyi Szolgáltató Zrt. (akkori nevén Morgan Lízingház Pénzügyi Szolgáltató Zrt.) mint Engedményes javára engedményezte. Velem hasonló helyzetben levők figyelmét szeretném felhívni azon fontos tényre, hogy az engedményezéssel minden jogosultság átszáll az engedményezettre, például ilyen és ehhez hasonló formulában:
[...] A jogutód a perből elbocsátott jogelődjének helyébe lép, a jogelőd elbocsátásáig végzett perbeli cselekmények és az addig meghozott bírói határozatok vele szemben is hatályosak."
Az én ügyesetemben ez azért igen fontos infó, mert a ZEE Capital Zrt-vel szemben 2010. április 8-án közérdekű keresetet nyújtott be a PSZÁF az ügyfelek érdekében, amelyet jogerősen meg is nyert. Ítéletszámok: 15.G.41.074/2010/25. sz ítélet, a 15.G.41.074/2010/33. sz. kiegészítő ítélet, 15.G.41.074/2010/39. Az ítélet kimondja, hogy a kikötések azért érvénytelenek, mert a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és a tisztesség követelményét sértve, egyoldalúan, indokolatlanul a ZEE Capital Pénzügyi Szolgáltató Zrt-vel szerződő fél hátrányára állapítja meg. Az ítéletben foglaltakra az érdekelt fogyasztók hivatkozhatnak, amit én meg is tettem a Gödöllői Járásbírósághoz XX.X.XX.XXX/2015/4. ügyszámon beadott keresetemben, de sokra nemigen mentem vele, mint már annyiszor!
Esetleg érdekes lehet a sorstársaimnak, hogy az ellenem végrehajtást indított Morgan Hitel és Faktor Zrt., akinek a felelős vezetője korábban a New Chance Credit Zrt. felelős vezetője is volt, a kolléganője, Szxxxxxx Kxxxxxxxx a ZEE Capital Zrt-ben töltött be vezető beosztást, nem mellesleg a New Chance Zrt. felett a ZEE Capital Zrt. 100 %-os tulajdonnal bírt, és mindkét cégnek ugyanaz volt a tulajdonosa. Az egykori tulajdonos-ügyvezetőt, Kxxxxx Pxxxx Sxxxxxx, eltiltották valamikor régen a cégvezetéstől, az eltiltás 2021. április 2-áig állt fenn. Amikor erről személyesen kérdeztem a Lxxxx ügyvéd urat, fogalma nem volt erről az egészről, tiltakozott, őneki semmi köze semmihez és senkihez, ő csak a követelést vette meg a ZEE Capital Zrt-től (... és nekem más dolgom nincs is, csak fizetni, és fizetni ...!)
... ez azért igen érdekes, mert anno egy irodában működött a 3 cég, ugyanaz volt nemcsak a címük, hanem a telefonszámuk is (... a Morgan Zrt. azt a telefonszámot vitte előfizetéssel együtt tovább az alaksori hadiszállására, amikoris a NAV felszámolást kezdeményezett a fent nevesített két céggel szemben), egy időben még a borítékon is szerepelt feladóként mind a 3 cég, ... valszeg csakis a nyomda lehetett a bűnös (?), de amúgy meg az égvilágon semmi, de semmi közük nem volt egymáshoz, ... és semminemű törvénytelen összefonódás nem volt, ... ááá ...!
... és akkor valószínű nem is a MORGAN Zrt-be, meg egy pár hasonszőrű cégbe menekítette ki a fenti két cég a még fizető ügyfeleit? Sietniük kellett, mert a PSZÁF nem csak a ZEE Capital Zrt. ellen adott be közérdekű keresetet, hanem a New Chance Credit Zrt. ellen is, a PSZÁF jól megnyerte mindkét pert (jogerősen), utána meg a NAV jól felszámolta őket.
... biztos volt nagy sürgés-forgás, valószínű a nagy sietségben történhetett meg az is, hogy eltűnt az összes ügyfél összes irata, meg minden valamire használható formulája az információknak, ... valószínűsítem a leggyorsabban az ellenük felhasználhatóak tűntek el. Ezt speciel onnan tudom, amikor a "magánnyomozásomat" nagy lendülettel megkezdtem, és ezen cégek és a közjegyző asszony nyomába eredtem, akkor a ZEE Capital Zrt. felszámolója arról tájékoztatott e-mailben (... tehát írásban!), mert személyesen nem lehetett hozzájuk bejutni, hogy a ZEE Capital Zrt-vel kapcsolatosan nem rendelkezik semmiféle hivatalos papírral.
Akkor még nem is, mert akkor csak a kétségbeesésem érzetének elviselése kötötte le az összes idegszálamat, de 2014-ben már igencsak gondolkodóba estem, hogy volt lehetséges az, hogy a felszámoló cég semminemű mennyiségű irat és adat birtokában elkészítette a hiteles deviza alapú kölcsönöm elszámolását? ... szerintem, ez egy tök jó kérdés, ... mégsem tetszett senkinek, pedig van alapja, van logikája, ott van a hiányérzet is, ami kiváltotta a kérdésfeltevést, még sem értette senki, itt elsősorban az ezt vizsgálni hivatott állami szerveket értem, ... valójában mi is az én problémám? ... azért érdekes, ... nem?
(... ha esetlegesen érdeklődés merülne fel valakiben a New Chance Credit Zrt. ellen indított közérdekű keresethez kapcsolódó per jogerős végzése iránt, akkor most itt megadom a számát: 15.G.41.74/2010/25. (2011. április 22.)
Tisztelt Törvényszék, ha szükség lenne az ügy részleteinek mélyebb megismerése céljából magára az ítéletre, utólagosan azt is, bármelyiket (is) tudom produkálni, persze (tiszteletem a GDPR-nak) csak anonimizált formában, ahogy anno az MNB oldaláról hivatalosan le lett töltve. Valójában elegendő csak az egyik, mert a két ítélet majdhogynem hajszál-de-pontos mértékű hasonlóságot mutat, nem tud mást, ugyanis a két cég ugyanazon okirati sablonokkal dolgozott a deviza alapú kölcsönök kihelyezésénél, ... és mily meglepő, sokszor ugyanazon közjegyző asszony vagy a fennhatósága alatt ügyködő kollégák egyike működött közre a nevesített cégek munkálkodásában! ... na ilyeneket találtam régebben, meg még ilyenebbeket! ... mára felhagytam a kutakodással, nekem épp elég volt ennyi egy életre a meglepetésekből!
... az egész kereset elolvasható az oroszera.blogspot.com oldalamon. Jó szórakozást hozzá! :)